|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 38 találat | lapozás: 1-30 | 31-38 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lamperth Mónika 2006. október 9.Újabb vezető szocialista politikus, ezúttal Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter zárt ajtók mögött elmondott beszédéből hozott részleteket nyilvánosságra október 8-án a magyarországi közszolgálati rádió. A felvételen Lamperth Mónika az MSZP országos választmánya előtt az elvesztett önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: „higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” /Újabb zárt ajtók mögötti beszéd került nyilvánosságra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./2006. október 10.Újabb belpolitikai vihart kavart Magyarországon a Magyar Szocialista Párt (MSZP) zárt ülésein kiszivárogtatott beszédek. Gyurcsány Ferenc hatalmas botrányt előidéző beszéde után most Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszteren és Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettesen volt a sor. Október 8-án, vasárnap a magyar közszolgálati rádió Lamperth Mónika zárt ajtók mögött elmondott beszédéből hozott részleteket nyilvánosságra. A rádió által sugárzott felvételen a miniszter asszony október 7-én, az MSZP országos választmánya előtt az elvesztett önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: „higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” Lamperth Mónika áthúzná azokat a számításokat, amelyek szerint „innentől a Fidesz fogja osztani a pénzt”. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint Lamperth Mónika kiszivárgott mondatainak tartalma az, hogy helyzetbe akarja hozni a szocialistákat a Fidesszel szemben. Amit Lamperth Mónika mondott, „az a demokráciában egy miniszter részéről elfogadhatatlan”. Nyilvánosságra került Szekeres Imrének is a fejtegetése, amelyben az MDF-hez és az SZDSZ-hez való viszony újragondolásáról beszél. A Szabad Demokraták Szövetsége országos kispártból budapesti középpárttá vált. Ezzel szemben – vélte Szekeres – az MDF országos kispárttá vált, sok fontos mandátummal. Tizenegy megyében van jelentősége az MDF által megszerzett mandátumoknak. Az MSZP-nek új viszonyt kell ebben a vonatkozásban is kialakítani – mondta. /További MSZP-lejárató felszólalások szivárogtak ki. Ezúttal Lamperth Mónika és Szekeres Imre „elszólásai” kerültek nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 11.Az MSZP társadalom-politikai tagozatának ülésére Sipos József küldött bevitte a Kossuth Rádió munkatársát, aki rögzítette az ott elhangzottakat. Így került nyilvánosságra Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentése, az SZDSZ helyett az MDF-fel kell az MSZP-nek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Lampert Mónika pedig megnyirbálja az immár megváltozott összetételű önkormányzatok önállóságát, hogy minél kevesebb jusson az ellenzéki beállítottságú önkormányzatoknak. Az MSZP az egypártrendszeres időkből származó pártfegyelem vonalán haladva belső ellenzékét akarja félreállítani, írta Németh Júlia. /Németh Júlia: Szivárgás-szivárogtatás-megrendelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. november 8.Borbély László romániai közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter Lamperth Mónika magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyeztetett november 7-én Budapesten a két ország második közös kormányüléséről, melyre november 16-17-én, Budapesten kerül sor. A román és a magyar területfejlesztési tárca vezetője vízügyi, építőipari és településfejlesztési témakörökben készül négy együttműködési megállapodást fog aláírni. Borbély László elmondta, hogy amióta Romániában a magyar panelprogram mintájára váltás történt a lakáspolitikában és az állam, az önkormányzatok, illetve a tulajdonosok egyharmados arányban viselik a tömbház felújítások költségeit, a korábbi 23-hoz képest 1620 pályázat érkezett be. /Guther M. Ilona: Lamperth-Borbély találkozó Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2007. április 6.A Calin Popescu Tariceanu vezette új román kormányban az RMDSZ négy helyet kapott. Az egyik miniszter, Borbély László, aki az integrációs tárca átalakítása után létrehozandó fejlesztési, középítkezési és lakásügyi tárcát irányítja majd, elmondta: „Logikus volt e tevékenységek összekapcsolása, hiszen eddig is olyan tevékenységi területekkel foglalkoztam, amelyek óhatatlanul a régiófejlesztéshez kapcsolódtak”. Célkitűzései között a miniszter a lakásépítést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését említette. Borbély szerint fontosak a határon átnyúló programok. Ezzel kapcsolatban említette, hogy jó kapcsolat alakult a magyarországi féllel, így a Lamperth Mónika által vezetett minisztériummal. Korodi Attila eddigi környezetvédelmi államtitkár a tárca irányítását veszi át első emberként. Szeretné folytatni azokat a megkezdett terveket, amelyeket 2005 elején már megfogalmaztak. A közvitát különösen fontosnak tartja olyan kérdésekben, mint például a génkezelt növények – mondta. A verespataki tervezett aranykitermeléssel kapcsolatosan leszögezte: ez ügyben mindenképpen be kell tartani a román törvényes kereteket. /Hatékonyabb fejlesztést, nagyobb lakossági szerepvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2008. december 9.Kányádi Sándor költő, Ádám Ottó rendező és Kaján Tibor grafikus kapták idén a Táncsics Mihály-életműdíjat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke adott át a díjazottaknak december 7-én, vasárnap Budapesten. /Kányádi Sándor Táncsics- életműdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2011. október 11.Határon túli magyarok csak országos listára szavazhatnakSzázhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol a Fidesz–KDNP – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén. A Fidesz támogatta, az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új választási rendszerről szóló javaslatát. Lázár János a kormánypárti frakciószövetségnek az új választási rendszerről szóló elképzeléseit ismertetve – hangsúlyozva, hogy azok nincsenek kőbe vésve – közölte: indítványozzák, hogy egyfordulós, vegyes, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszer jöjjön létre. Az egyéni jelöltre leadott szavazat melletti listás voks esetében a választópolgár eldönthetné, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e. (A területi listák – mint az már korábban kiderült – megszűnnének.) Újdonság ugyanis, hogy míg jelenleg csak egy választói névjegyzék létezik, addig a jövőben három lenne: a magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezők névjegyzéke és egy nemzetiségi névjegyzék. Mindez újabb kérdéseket nyit meg, így például azt, hogy a névjegyzékbe hogyan kerül be valaki – tette hozzá. Az egyéni választókerületek kialakításánál az egyik fő szempont a mostani szisztéma aránytalanságának felszámolása – utalt a frakcióvezető az ezt kimondó alkotmánybírósági döntésre. Hangsúlyozta, javaslatuk célja, hogy az egyes egyéni kerületben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térhessen el egymástól. Az egyéni választókerületek száma a jelenlegi 176-ról 106-ra csökkenne, az országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumok száma 94 lenne, s így létrejönne a jelenlegi 386 helyett a 200 tagú parlament. A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választói névjegyzékben szereplő határon túli magyar állampolgárok csak a magyarországi országos listára szavazhatnának. Esetükben regisztrációra lenne szükség, és lehetőség lenne levélben szavazni – fejtette ki. A Fidesz frakciója támogatja az új választási rendszerről szóló javaslatot – jelentette ki Vitányi István az előterjesztésre adott reakciójában. A fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését. Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos, és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte, ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű" mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A Jobbikos politikus ötszázalékos helyett négyszázalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el. Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával, de nem tartotta megfelelőnek a töredékszavazatok számítását. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel be tudja betonozni a hatalmát, de ha a kormánykoalíció folytatja az „ámokfutásszerű kormányzást", akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–KDNP-t, bármilyen, látszólag nekik kedvező törvényt is próbálnak áterőltetni. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit. Az LMP képviselője nem vett részt az alkotmányügyi bizottság vitájában. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes később az MTI-nek azt mondta, pártjuk véleménye továbbra is az, hogy a Fidesz választási koncepciója azokat az elemeket tartja meg, amelyeket a leginkább meg kellene változtatni, és azokat változtatja meg, amelyeket a leginkább kellene tartani. Magyarázatként hozzátette, hogy az LMP továbbra is a kétfordulós rendszert támogatja, miközben elavultnak tartja az ajánlószelvények szisztémáját. Erdély.ma; Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. október 11.Az erdélyi magyar pártok vezetői szerint jogos elvárás a választójogAz erdélyi magyar politikai pártok vezetői örülnek a magyarországi választójogi törvénymódosításra vonatkozó fideszes javaslatnak, mely szerint a 2014-ben esedékes országgyűlési választáson a határon túli magyar állampolgárok is megkapják a magyarországi választójogot. A csütörtökön kiszivárgott koncepció értelmében a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a Fidesz javaslata természetes következménye az állampolgárság megadásának. A szövetségi elnök szerint fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal. Kelemen Hunor ugyanakkor a Krónikának aláhúzta, a magyarországi országos listára olyan, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok is rákerülhetnek, akik képviselni tudják a külhoni magyarságot. „Jogosnak tartom, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is, azaz ne legyen kétféle magyar állampolgárság. Korábban több terv, elképzelés is felmerült, erről a változatról Orbán Viktor miniszterelnök már júliusban Tusnádfürdőn is tájékoztatott, nemrég pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel is tárgyaltam a témáról, és várhatóan a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülésén, novemberben is napirendre kerül a téma” – mondta Kelemen Hunor. „Úgy vélem, a tervezet kidolgozásakor figyelembe kellett venni azt is, hogy mekkora a toleranciája a magyar társadalomnak. A koncepció jó megoldásokat javasol szerintem, melyeket a magyarországi adófizetők is el tudnak fogadni” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ elnöke. Szász: külhoni képviselőket a parlamentbe Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke óriási előrelépésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését, és úgy értékeli, a kormánypárti frakció javaslata révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a választójogi törvény módosítására vonatkozó javaslat részleteit, de a konzultáció során javasolná, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak. „Bár nyilván számos technikai akadállyal kell számolni, az volna a legmegfelelőbb, ha az erdélyi magyarok is delegálni tudnának a parlamentbe, főleg hogy a könnyített honosítás révén már jelenleg is több mint százötvenezer határon túli magyar kapott állampolgárságot. Úgy vélem, ez érdekesebbé, tartalmasabbá tenné az Országgyűlést. Ugyanakkor területi kötöttségről is lehetne beszélni: el tudok képzelni egy olyan választójogi törvényt is, mely szerint határon túli választókerületek jönnek létre, így például a székelyföldi, magyar állampolgársággal rendelkező, szavazati joggal bíró személyek egy vagy akár több képviselőt küldhetnének az Országházba” – nyilatkozta a Krónikának a polgári párt elnöke, aki szerint egy ilyen választójogi törvény gyakorlatilag támogatná az erdélyi aszimmetrikus regionalizációs törekvéseket. Toró: hatalmas lépés a választójog kiterjesztése Rendkívül fontos és a nemzetegyesítési folyamat hatalmas lépése lesz, ha a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében – értékelte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke. Hangsúlyozta, jogosnak tartja, hogy az állampolgársággal együtt járjon a szavazati jog is. „Örömmel fogadtuk a hírt, és számítottunk rá. Úgy értékelem, a választójog kiterjesztése hatalmas lépés lenne az összmagyar nemzetintegrációs folyamatban, melynek szívből lehet örülni. Ugyanakkor érthetetlenek azok a kifogások, melyeket számos anyaországi és erdélyi magyar politikus fogalmazott meg a Fidesz-koncepció kapcsán. Én személy szerint semmiféle veszélyt nem látok a választójog kiterjesztésében” – nyilatkozta a legfiatalabb erdélyi magyar párt ideiglenes elnöke. Kérdésünkre, hogy jobbnak tartotta-e azt a korábban felmerült opciót, mely szerint a külföldön élő magyarok saját képviselőkre voksolhattak volna, Toró úgy válaszolt: érdemes gondolkodni majd egy olyan változaton is, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhatnak saját jelöltjeikre. „Nem tartanám rossz megoldásnak, ez is bekövetkezhet, de nagy győzelemnek nevezném azt is, ha a választójogi törvény a jelenlegi koncepció szerint módosul” – fogalmazott Toró T. Tibor. (Az MSZP ellenzi a törvényjavaslatot Az MSZP bírálta, a Jobbik pedig részben elfogadhatónak tartotta a Fidesz–KDNP új, választási rendszerről szóló javaslatát tegnap Budapesten, az alkotmányügyi bizottság ülésén, ahol Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a választási rendszerről szóló koncepciót. A frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP százhat egyéni országgyűlési választókerületet és kilencvennégy, országos listáról megszerezhető parlamenti mandátumot javasol. Vitányi István fideszes képviselő kiemelte: a javaslat kiküszöböli az eddigi aránytalanságokat, valamint rendezi a határon túli magyar állampolgárok és a kisebbségek választójogának kérdését. Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője azt mondta, pártja egyetért a javaslat 11 kérdésfelvetésével, a Jobbik szerint is ezek a legfontosabb pontok, amelyeket rendezni kell. Egyetértett azzal is, hogy a választási rendszer egyfordulós, kétszavazatos és töredékszavazatokat visszaszámláló legyen. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a javaslat az egyéni választókerületek magas száma miatt aránytalanságot eredményez majd. Szerinte ha a kormánykoalíció meg tudná őrizni a jelenlegi támogatottságát, akkor a 106 egyéni választókörzet „hatalmas mértékű” mandátumtöbbletet jelentene a Fidesz–KDNP-nek egy következő választáson. A jobbikos politikus 5 százalékos helyett 4 százalékos bejutási küszöböt javasolt, valamint megszüntetné az ajánlószelvények rendszerét azon pártok számára, amelyek az előző választásokon legalább egyszázalékos eredményt értek el. Gyüre Csaba egyetértett a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a Fidesz azt gondolja, hogy ezzel a törvénnyel „be tudja betonozni a hatalmát”, de ha a kormánykoalíció folytatja, „ámokfutásszerű kormányzást”, akkor a választók le fogják váltani a Fidesz–KDNP-t. Hangsúlyozta: a szocialista párt a határon túli magyarok közül csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára adna választójogot, vagyis azoknak, akik viselik döntésük következményeit. Amint arról beszámoltunk, a magyarországi választójogi törvény módosítására azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010-ben úgy döntött, hogy 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.) Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-38
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
